Édesanyám szerint nagyon rumlis csecsemő voltam: kevés alvás, sok hányás, folyamatos sírás. (Egyetemista koromra aztán a bőgést sikerült elhagynom...) Ebből kiindulva van egy olyan elméletem, hogy a saját gyerekkori rívásommal sikerült túladagolnom önmagam, és felnőtt emberként ezért viselem nehezen a kisgyermekek bömbölését. Mindenesetre vitathatatlan tény, hogy ha herezacskóval kellene elhúznom egy kamiont, az se okozna olyan fizikai fájdalmat, mint amikor egy kis klambó sivítása az agyam legmélyéig hatol, és érzem, hogy bármikor kipattanhatnak a szemgolyóim.
A dobhártya-szaggató jelenség mintapéldánya a tömegközlekedési járműveken bömbölő gyermek. A kicsi elkezd fülsiketítő módon sírni a buszon, az anyuka zavarba jön, és ekkor az utastársak olajat lögybölnek a tűzre. Van a sima bunkó, aki félhangosan odaszól, hogy "anyuka hallgattassa már el azt a gyereket". Egy másik típus meg van győződve róla, hogy rögvest megoldódik a helyzet, ha a redvás, metrós kezével instant öngyörömböngyörömözésben részesíti a babát. Hívatlan "felmentőseregként" pedig megérkeznek az önjelölt gyermeknevelési tanácsadók, akik aztán kurvára a spiccen vannak jótanácsok osztogatásában, és a sírás dallamából kitalálni vélik, hogy mi baja van a babának. Pontosan ezek azok az emberek, akik miatt eszkalálódik a helyzet. Bármennyire is zavaró olykor a csontig hatoló sivítás, a BKV-n mindenkinek kötelessége valami álvigyorral elviselnie, ha rí egy gyerek, mert ez egy ilyen built-in feature a csecsemőknél, és ők is a tömeg része, akik közlekednek. Persze nyilván könnyebb egy anyukára rárivalkodni, hogy hallgattassa el a gyerekét, mint a jegy nélkül utazó, büdös csövest leóbégatni meg letessékelni a villamosról, pedig utóbbi volna a jogos.
Teljesen más kategóriába tartoznak azok a magyar turista szülők, akik az újszülöttet is elcipelik görögbe vagy rosszabb esetben egy egzotikus nyaralásra, merthát a repülőjegy úgyis ingyen van a kölöknek. Számomra felfoghatatlan, hogy mi a fenéért kell a gyereket elvinni egy olyan útra, amit 90%-os szignifikancia szinten megjósolhatóan végig fog óbégatni. Ilyenkor miért ne vihetné a gyereket egy gólya a repülő mellett, ha már úgyis az hozta? Egy szülőnek ismernie kell a gyerekét: mikor mennyit bír, érdemes-e kitenni annak, hogy egy teljesen ismeretlen és kényelmetlen környezetben szenvedjen / unatkozzon, amit csak sírással tud jelezni.
Utóbbi megállapítás igaz arra az esetre is, amikor anyuka eljön valami koncertre, egy kiállítás megnyitójára, templomba. A gyerek sír, mert neki nyilván nem jó, és még a csemete a hülye, amiért sír. Anyuka kiviszi, hallod, ahogy kint üvöltözik vele, ami még jobban zavar, gyerkőc megijed, MÉÉÉG JOBBAN SÍR. Na akkor mutter behozza, mert közben már megígérte neki, hogy ha csöndben marad, bejöhet. 2 percig csöndben van, aztán kezdődik minden elölről... Egyértelműen a szülő dolga, hogy a gyereket mennyi ideig hagyja sírni, mert hagyni is kell. Viszont eléggé előre megjósolható, hogy olyan helyen, ahol mindenki csöndben van, a lurkó sírni fog; ezért bizonyos eseményekre talán előzékenyebb gyerek nélkül érkezni: hangosítás nélküli népdalverseny, ingyenes komolyzenei koncert, temetés, esküvő, mozgásszínház...
A sírás mindenesetre a kisgyermekek egyik legfontosabb kommunikációs eszköze, az általa kifejezett érzelmek a baba személyiségfejlődésének fontos részei. Node meddig és milyen helyzetekben tolerálható az idegszálakat roncsoló süvöltés egy kívülálló részéről? Büntetendőek-e a bömbölő gyermek szülei?
Tekintettel arra, hogy senkinek sincs joga belepofáznia abba, hogy ki miként neveli a gyerekét, valamint nem elfekedve, hogy egy gyerek sírása mindig a saját szüleinek "fáj" a legjobban, és senki mást nem tud annyira "zavarni", mint az édesanyát és az édesapát, mi FELMENTÉS mellett döntöttünk.
Az esküdtszék megrovásban részesítette az ún. luxusbőgető szülőket (akik olyan helyre viszik a gyermeket, ahova nem lenne muszáj és ahol várhatóan bömbölni fog). Büntit nem szabunk ki, de ez talán egy jelzés arra, hogy ugyan a helyzetek többségében - teljesen jogosan - elvárható az emberek toleranciája más gyermekének sivítását hallva, de a kisgyermekes szülők se kapjanak teljes felmentést a másokra való odafigyelés alól...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://bunti.blog.hu/api/trackback/id/tr791764595
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Tersi 2010.02.26. 10:35:04
én simán megyek velük bevásárolni, múzeumba, bárhova. ahogy írtam is "értelemszerűen igyekszem megnyugtatni" - de nem izzadok és nem rohanok ki a családdal sehonnan sem egy kis sírás miatt, ha nyuggi rugó vagy a gyerekek is hamarabb megnyugszanak - egy bestresszelt apa vagy anya sokkal nehezebb nyugtatja meg a gyereket belive me. étterembe pedig egyenesen népnevelésnek tartom, hogy mások látnak gyereket ugyanis a kutyával is különbül bánnak...szóval szegény gyerkőcök a társadalom alján vannak.
Stupidella 2010.02.26. 10:35:52
@Anya : egyrészt akkor elég lenne ritkábban is nagybevásárolni, másrészt lenne akit megkérjek, hogy addig vigyázzon rá.
rath.dinen 2010.02.26. 10:36:39
Stupidella: hogy ne lenne a bevásárlás kötelező program?? Rendeljek minden nap pizzát az X hónaposnak???
Jézusom :-(
A takarítószereket (amiből gyerek mellett kb 3szor annyit használsz), a pelenkát, a főzéshez az alapanyagokat meg majd kihozzák nekem a kismanók, igaz?
Ami meg a "senki sem neveli" kérdéskört illeti: egy félévesen mit nevelsz?? Annyi erővel a szobapálmának is magyarázhatod, hogy drágám, de értsd meg, hogy zavarod a nénit, hát nincs benned ennyi belátás sem? :-)) Nevelni abban a korban lehet, amikor már viszonylag jól érti a beszédet és van némi elvont gondolkodása. Addig maximum kondícionálni lehet, meg elhárítani a problémát.
Gondolj bele, felcuccolsz mondjuk 2 gyerekkel (kisebbik babakocsiban), eldzsalsz a boltba, fél órát keringsz, hogy minden meglegyen, közben a nagynak hatszor elmagyarázod, hogy nem veszünk csokit stb. Mire beállsz a sorba, mindhárman dög fáradtak vagytok. Persze ott vannak kitéve a legvonzóbb csokik meg rágók a pénztár mellett, a nagy rögtön rákezd, hogy vegyük meg, a kicsi kezd megéhezni, sírva fakad.
Nevelési szempontból az lenne a helyes, hogy ha nagyon veri magát a nagy a földhöz, otthagyod a cuccokat a kosaradban/a szalagon és hazamész, abból majd tanul. De ki szívja meg? Te, mert mehetsz vissza, ugyanúgy 2 gyerkkel, babakocsival, utazással, válogatással, üvöltő naggyal/kicsivel. Szenvedtél egy csomót és még kaja sincs.
És ne jöjjön nekem senki azzal, hogy a jól nevelt gyerek nem kunyerbál a pénztárnál, mert minden gyerek átesik ezen. Majd lehet megmutatni saját gyerekkel, milyen jól meg lehet oldani ezeket a problémákat. Addig meg inkább figyelj, hátha ellesel valami jó stratégiát az üvöltő gyerekek szüleitől, amit majd sikerrel tudsz alkalmazni a sajátjaidon is :-)
Jézusom :-(
A takarítószereket (amiből gyerek mellett kb 3szor annyit használsz), a pelenkát, a főzéshez az alapanyagokat meg majd kihozzák nekem a kismanók, igaz?
Ami meg a "senki sem neveli" kérdéskört illeti: egy félévesen mit nevelsz?? Annyi erővel a szobapálmának is magyarázhatod, hogy drágám, de értsd meg, hogy zavarod a nénit, hát nincs benned ennyi belátás sem? :-)) Nevelni abban a korban lehet, amikor már viszonylag jól érti a beszédet és van némi elvont gondolkodása. Addig maximum kondícionálni lehet, meg elhárítani a problémát.
Gondolj bele, felcuccolsz mondjuk 2 gyerekkel (kisebbik babakocsiban), eldzsalsz a boltba, fél órát keringsz, hogy minden meglegyen, közben a nagynak hatszor elmagyarázod, hogy nem veszünk csokit stb. Mire beállsz a sorba, mindhárman dög fáradtak vagytok. Persze ott vannak kitéve a legvonzóbb csokik meg rágók a pénztár mellett, a nagy rögtön rákezd, hogy vegyük meg, a kicsi kezd megéhezni, sírva fakad.
Nevelési szempontból az lenne a helyes, hogy ha nagyon veri magát a nagy a földhöz, otthagyod a cuccokat a kosaradban/a szalagon és hazamész, abból majd tanul. De ki szívja meg? Te, mert mehetsz vissza, ugyanúgy 2 gyerkkel, babakocsival, utazással, válogatással, üvöltő naggyal/kicsivel. Szenvedtél egy csomót és még kaja sincs.
És ne jöjjön nekem senki azzal, hogy a jól nevelt gyerek nem kunyerbál a pénztárnál, mert minden gyerek átesik ezen. Majd lehet megmutatni saját gyerekkel, milyen jól meg lehet oldani ezeket a problémákat. Addig meg inkább figyelj, hátha ellesel valami jó stratégiát az üvöltő gyerekek szüleitől, amit majd sikerrel tudsz alkalmazni a sajátjaidon is :-)
cso zsi 2010.02.26. 10:36:56
@Stupidella: Most akkor vagy te fogod bepakolni a csomagtartóba a két zsák vizet, három karton tejet, és a még 30 kilónyi apróságot, majd a kocsiból fel a lakásba, vagy a férjed fog a kék helyett pirosat, a kocka helyett gömbölyűt venni...
És bármennyire igyekszik, nem lesz jó neked.
De ha együtt mentek vásárolni, akkor közösen meg tudjátok vizslatni az áhított tv-t/hűtőt/mosógépet (ezt nem vesz havonta az ember, de attól a gyerekkérdés még mindig fennáll), vagy megveszed amit jónak látsz, és három nap múlva fogod a fejed, hogy a szomszéd boltban kevesebbért a többet tudó verzió volt ugyanattól a gyártótól, csak épp akkor és ott hamar túl akartál lenni a vásárláson.
És bármennyire igyekszik, nem lesz jó neked.
De ha együtt mentek vásárolni, akkor közösen meg tudjátok vizslatni az áhított tv-t/hűtőt/mosógépet (ezt nem vesz havonta az ember, de attól a gyerekkérdés még mindig fennáll), vagy megveszed amit jónak látsz, és három nap múlva fogod a fejed, hogy a szomszéd boltban kevesebbért a többet tudó verzió volt ugyanattól a gyártótól, csak épp akkor és ott hamar túl akartál lenni a vásárláson.
Silent Bob 2010.02.26. 10:37:29
@rath.dinen: Apával mi a helyzet?
VilMarci 2010.02.26. 10:40:55
Fene tudja, akkor az én lányom a maradék 10%-ba tartozik, kimondottan jól bírja a repülőutakat. Tengerentúlon eddig egyszer voltunk vele (10 hónapos volt akkor), de oda-vissza végigaludta az egész utat. Az időeltolódást sokkal jobban bírta, mint mi, a kaját is imádta (persze nem a csípős curry-ket kapta), a személyzettel is jóban volt, pláne mivel szezon elején voltunk, nem volt nagy hajtás.
Tersi 2010.02.26. 10:41:56
Stupdiella: különböző szülők vagyunk, a helyzetek és az adott nap is más "kihívást" hordoz. A gyerek "nem tud" magáról ezért gyerek, és a szülőnek előjoga van arról hogy döntsön felőle, róla - a gyerek "nyomja" magát fel akar nőni és ebben benne van hogy mindenfajta viselkedésmintát utánoz, a "rosszakat" is és "jókat" is. Fontos megtanulnia a mások iránti tisztelet, családszeretet, testvérszeretet - ezt "tanítja" az ember - elsősorban példamutatással. Nekem is nehéz néha látnom vagy "lenyelnem" helyzeteket ahol a szülők elbambulva nézik, de nem látják hogy a gyerekből egy nehézsorsú felnőtt lesz.
Anya 2010.02.26. 10:43:08
@Silent Bob: Ha nincs gyereked, szerintem érdemben nem tudsz hozzászólni ehhez a témához!
Stupidella 2010.02.26. 10:43:27
@cso zsi: az én férjemre rá lehet bízni a bevásárlást, célirányosan elintézi, megveszi, amit felírtunk egy cetlikére. Nagyobb háztartási cuccokról előzőleg közösen tájékozódunk az akciós újságok alapján az interneten, eddig is így csináltuk, gyerek mellett sem lesz másképp.
@rath.dinen: félreértettél. A "kötelező program" szórakozási programként értendő, értsd: más szabadidős program HELYETT.
"Gondolj bele, felcuccolsz mondjuk 2 gyerekkel (kisebbik babakocsiban), eldzsalsz a boltba, fél órát keringsz, hogy minden meglegyen, közben a nagynak hatszor elmagyarázod, hogy nem veszünk csokit stb. Mire beállsz a sorba, mindhárman dög fáradtak vagytok. Persze ott vannak kitéve a legvonzóbb csokik meg rágók a pénztár mellett, a nagy rögtön rákezd, hogy vegyük meg, a kicsi kezd megéhezni, sírva fakad."
POntosan erről beszéltem, hogy ez az egész tortúra egy hülyeség. Bízd oda valakire a gyerkőcöket, aki addig kiül a játszótérre velük, és vásárolj be 10 p alatt.
@rath.dinen: félreértettél. A "kötelező program" szórakozási programként értendő, értsd: más szabadidős program HELYETT.
"Gondolj bele, felcuccolsz mondjuk 2 gyerekkel (kisebbik babakocsiban), eldzsalsz a boltba, fél órát keringsz, hogy minden meglegyen, közben a nagynak hatszor elmagyarázod, hogy nem veszünk csokit stb. Mire beállsz a sorba, mindhárman dög fáradtak vagytok. Persze ott vannak kitéve a legvonzóbb csokik meg rágók a pénztár mellett, a nagy rögtön rákezd, hogy vegyük meg, a kicsi kezd megéhezni, sírva fakad."
POntosan erről beszéltem, hogy ez az egész tortúra egy hülyeség. Bízd oda valakire a gyerkőcöket, aki addig kiül a játszótérre velük, és vásárolj be 10 p alatt.
Anya 2010.02.26. 10:44:49
@Női Hiszti_: Szerinted akinek gyereke van, sehová ne menjen?
Silent Bob 2010.02.26. 10:45:24
@Anya : Nyilván.
rath.dinen 2010.02.26. 10:45:53
Stupidella: képzeld el, ha gyereked lesz, valszeg a férjed is többet fog dolgozni. Tudod, nagyobb autó, lakáshitel (hogy legyen gyerekszoba)...
Plusz jelenleg éppen válság van. Az én férjem este 8-9 körül szokott hazajönni, akkor már nincs nyitva semmi, másrészt inkább siessen haza, hogy legalább lefekvés előtt lássa a gyerek. Ja és örülünk, hogy van állása.
Ez a megkérek valakit, hogy vigyázzon rá tök jól működik egyszer-kétszer, de hosszú távon, rendszeresen egy gyerekre vigyázni elég kemény munka. Ezt csak az vállalja be, aki nagyon szeret titeket (nagyszülők - de ők se mindig, nyugdíjasok sem!), vagy akinek fizetsz. GYES-ből :-))))
A hasra fekve ordítás meg olyan egy háromévesnél, hogy általában bármit csinálsz, rosszabb lesz. Ha kedves vagy, ha ráüvöltesz, ha megütöd, csak emeli a hangerőt. 1 dolog segít, ha nem reagálsz, és hagysz időt lenyugodni a gyereknek. Ilyenkor nagyon jó az is, ha ki tudod mozdítani a helyzetből (hazaindulsz, a gyerek szipogva jön utánad). De orvoshoz időpontra mész, sokszor hetekkel előre kell időpontot kérned, nem áll módodban kilépni a szituból, muszáj maradnod. Sakk-matt. Hidd el, egy ilyen helyzetben az anya érzi magát a legszarabbul. De ha még ő is idegeskedik, csak még jobban spannolja a kölyök hisztijét.
Plusz jelenleg éppen válság van. Az én férjem este 8-9 körül szokott hazajönni, akkor már nincs nyitva semmi, másrészt inkább siessen haza, hogy legalább lefekvés előtt lássa a gyerek. Ja és örülünk, hogy van állása.
Ez a megkérek valakit, hogy vigyázzon rá tök jól működik egyszer-kétszer, de hosszú távon, rendszeresen egy gyerekre vigyázni elég kemény munka. Ezt csak az vállalja be, aki nagyon szeret titeket (nagyszülők - de ők se mindig, nyugdíjasok sem!), vagy akinek fizetsz. GYES-ből :-))))
A hasra fekve ordítás meg olyan egy háromévesnél, hogy általában bármit csinálsz, rosszabb lesz. Ha kedves vagy, ha ráüvöltesz, ha megütöd, csak emeli a hangerőt. 1 dolog segít, ha nem reagálsz, és hagysz időt lenyugodni a gyereknek. Ilyenkor nagyon jó az is, ha ki tudod mozdítani a helyzetből (hazaindulsz, a gyerek szipogva jön utánad). De orvoshoz időpontra mész, sokszor hetekkel előre kell időpontot kérned, nem áll módodban kilépni a szituból, muszáj maradnod. Sakk-matt. Hidd el, egy ilyen helyzetben az anya érzi magát a legszarabbul. De ha még ő is idegeskedik, csak még jobban spannolja a kölyök hisztijét.
Anya 2010.02.26. 10:46:18
@Stupidella: Mi a ritkábban? Ha valaki háztartást vezet és egy-két gyereke van, minden héten kell nagybevásárlás!!
Silent Bob 2010.02.26. 10:46:38
@Anya : Arra nem válaszoltál, hogy a gyereked vajon mennyire élvezi a programot, ha végigüvölti az egész estét.
Stupidella 2010.02.26. 10:49:22
@Anya : én is egyszer egy héten gondoltam a nagybevásárlást. Ha nincs olyan kedves hozzátartozód, vagy barátnőd, aki arra az órára bevállalja a gyerkőcöt, az nem más hibája.
@rath.dinen: soha nem szeretnénk hitelt felvenni ilyesmi miatt, főleg nem mostanában! 10 éves koromig egy szoba konyhában nevelkedtem az öcsémmel, nem voltam boldogtalan tőle.
@rath.dinen: soha nem szeretnénk hitelt felvenni ilyesmi miatt, főleg nem mostanában! 10 éves koromig egy szoba konyhában nevelkedtem az öcsémmel, nem voltam boldogtalan tőle.
rath.dinen 2010.02.26. 10:49:45
Van itt olyan, akinek gyereke van, otthon volt velük gyesen-gyeden, és meg tudta oldani, hogy legalább a vásárlások többségét a gyerek nélkül csinálja végig?? De most komolyan.
Én is vásároltam már gyerek nélkül, nekem is feltűnt, hogy úgy könnyebb, gyorsabb :-), de kivitelezhetetlen, hogy ez legyen a rendszer.
Én is vásároltam már gyerek nélkül, nekem is feltűnt, hogy úgy könnyebb, gyorsabb :-), de kivitelezhetetlen, hogy ez legyen a rendszer.
Stupidella 2010.02.26. 10:49:55
@Silent Bob: mivel ő nem gyerek, nem tud érdemben válaszolni, éééérted.
rath.dinen 2010.02.26. 10:50:40
Stupidella: te kinek a gyerekét vállalod be heti rendszerességgel? :-))
Ja, hogy dolgozol? :-)))
Ja, hogy dolgozol? :-)))
cso zsi 2010.02.26. 10:51:57
Azért elég jól lejön a kommentekből, hogy kinek van gyereke, és kinek van véleménye.... :))))
kolbászoszsömle · http://limerik.blog.hu/ 2010.02.26. 10:52:03
A gyerek azért van, hogy időnként sírjon.
Amikor meg nem sír, akkor aranyos.
Amikor sír, akkor is aranyos, csak hangos is.
Kivéve, amikor beteg és azért sír, mert akkor szánalmas szegényke, ahogy lóg a füle, meg a farka.
Amikor a gyerek már nem csak sírni tud, hanem beszélni is, akkor meg elmesél mindenféle olyan történetet vadigen embereknek, amitől szegény szülő elpirul.
Közben meg aranyos, és néha sír. Meg hangos és hemzseg, de ha nem hagyják hemzsegni, meg hangoskodni, akkor sírni fog.
És kell koncertre hordani, meg színházba, meg moziba, meg pártgyűlésre, meg tűzijátékot nézni, meg kirándulni, meg nyaralni, csak közel kell lenni a mindenség széléhez, hogy ki lehessen menni, ha megunta a gyerek az egészet.
Vagy a másik módszer: be kell törni, hogy olyan legyen, mint a tejbetök. Akkor le lehet tenni a sarokba és ott marad.
Az a baj az ilyen gyerekkel, hogy látszik a kövérkés arcán az érdektelenség, a vizenyős szemei nem csillognak. Nem explorál, szava sincs. Időnként hintáztatja magát, ez minden.
Az ilyen gyerek nem aranyos, hanem jó.
Amikor meg nem sír, akkor aranyos.
Amikor sír, akkor is aranyos, csak hangos is.
Kivéve, amikor beteg és azért sír, mert akkor szánalmas szegényke, ahogy lóg a füle, meg a farka.
Amikor a gyerek már nem csak sírni tud, hanem beszélni is, akkor meg elmesél mindenféle olyan történetet vadigen embereknek, amitől szegény szülő elpirul.
Közben meg aranyos, és néha sír. Meg hangos és hemzseg, de ha nem hagyják hemzsegni, meg hangoskodni, akkor sírni fog.
És kell koncertre hordani, meg színházba, meg moziba, meg pártgyűlésre, meg tűzijátékot nézni, meg kirándulni, meg nyaralni, csak közel kell lenni a mindenség széléhez, hogy ki lehessen menni, ha megunta a gyerek az egészet.
Vagy a másik módszer: be kell törni, hogy olyan legyen, mint a tejbetök. Akkor le lehet tenni a sarokba és ott marad.
Az a baj az ilyen gyerekkel, hogy látszik a kövérkés arcán az érdektelenség, a vizenyős szemei nem csillognak. Nem explorál, szava sincs. Időnként hintáztatja magát, ez minden.
Az ilyen gyerek nem aranyos, hanem jó.
rath.dinen 2010.02.26. 10:52:12
Ha a gyerek sír az étteremben, mert nem érzi jól magát, nyilván hazamegyünk.
Ha a gyerek hamarabb végzett a maga kis adagjával, és amíg mi végzünk, rohangál egy kicsit az asztalok között, nem tör össze semmit de néha kurjongat egy kicsit, az szerintem tök normális.
Ha a gyerek hamarabb végzett a maga kis adagjával, és amíg mi végzünk, rohangál egy kicsit az asztalok között, nem tör össze semmit de néha kurjongat egy kicsit, az szerintem tök normális.
21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.02.26. 10:52:13
@Stupidella: csak hogy átérezz egyetlen napot abból a kb. 1500-ból, amit eddig kisgyerekesként töltöttem.
Reggel hatkor végleges felkelés, nem lehet tovább húzni. Ugyanis a kicsinek atom taknyos mindene, le kell szívni - úgy, hogy a másik két alvóból senki ne ébredjen fel - tisztába kell tenni. Az etetésen már túl vagyok, mert fektemben még megszoptattam.
A nagyot felöltöztetem, elviszi a párom oviba, majd kezdődik a beteg gyerekkel sétálás nyolctól fél tízig. Kendőben, kézben, mikor hogy. Mert taknyos, feszíti a torka, a füle, és nem bírja elmondani. Közben orrszívások, mert orrot sem tud fújni.
Délre megyek a nagyért az oviba, mert addig tart. Kistesóval örülök, hogy eddig találtam helyet neki. Nem azért, hogy ne legyen itthon, hanem mert 4-5 évesen hasonszőrűek nélkül lenni legalább olyan egészségtelen, mint 35 éves fickónak anyucival egyedül lakni.
Egyig megtömöm mindkettőt, kettőig igyekszem elaltatni őket. Háromkor ébresztő, négykor úszás a nagynak. Közben a kicsivel a medence szélén sasszézok, mert 1 órára nem tudok elmenni sehová és visszaérni.
Még az esti program jönne, de most felébredt a kicsi.
Ja, és kéne valaki, aki vigyáz rájuk, míg én bevásárolok valamelyik dobozban, hogy ne mindig az apjukat szalasszam el élesztőért.
Kívülről marha egyszerűnek tűnik, belülről látszanak a kötöttségek és a kényszerek.
Reggel hatkor végleges felkelés, nem lehet tovább húzni. Ugyanis a kicsinek atom taknyos mindene, le kell szívni - úgy, hogy a másik két alvóból senki ne ébredjen fel - tisztába kell tenni. Az etetésen már túl vagyok, mert fektemben még megszoptattam.
A nagyot felöltöztetem, elviszi a párom oviba, majd kezdődik a beteg gyerekkel sétálás nyolctól fél tízig. Kendőben, kézben, mikor hogy. Mert taknyos, feszíti a torka, a füle, és nem bírja elmondani. Közben orrszívások, mert orrot sem tud fújni.
Délre megyek a nagyért az oviba, mert addig tart. Kistesóval örülök, hogy eddig találtam helyet neki. Nem azért, hogy ne legyen itthon, hanem mert 4-5 évesen hasonszőrűek nélkül lenni legalább olyan egészségtelen, mint 35 éves fickónak anyucival egyedül lakni.
Egyig megtömöm mindkettőt, kettőig igyekszem elaltatni őket. Háromkor ébresztő, négykor úszás a nagynak. Közben a kicsivel a medence szélén sasszézok, mert 1 órára nem tudok elmenni sehová és visszaérni.
Még az esti program jönne, de most felébredt a kicsi.
Ja, és kéne valaki, aki vigyáz rájuk, míg én bevásárolok valamelyik dobozban, hogy ne mindig az apjukat szalasszam el élesztőért.
Kívülről marha egyszerűnek tűnik, belülről látszanak a kötöttségek és a kényszerek.
pepikebaba (törölt) 2010.02.26. 10:52:30
@Silent Bob: Azt nem értem, hogy az étterem miért tilos? Persze, nem este 9-kor, amikor a partnereddel csevegsz arról, hogy miért is zavaró a gyereksírás, mert akkor a gyerkőc általában már alszik. De délben vagy este 6-kor miért ne lehetne étterembe menni családostul? Vagy a nagyobbik soha ne mehessen ilyen helyre, csak mert született néhány kistestvére, akik még nem értik meg, mit lehet csinálni és mit nem? Vagy mert nincs kéznél nagymami? Ha nyaralunk, én is nyaralni akarok, már bocsánat, és nem egy idegen környezetben ugyanazt csinálni, mint otthon: egész nap főzni, mosogatni, takarítani. A szállodában ráadásul főzni sem lehet. Tehát marad az étterem. A félévessel is, aki még nem eszik, csak sír, mert szopni akar vagy épp bekakilt, vagy csak álmos és unja magát. Te meg mehetsz a partnereddel este nyolc után koktélozni, ott nem lesznek már gyerekek.
yerico1 2010.02.26. 10:54:25
@Jim Raynor:
Gondolom, te megszülettél, és onnantól fogva soha nem üvöltöttél, soha nem voltál, rossz, neked soha nem mondták, hogy "bezzeg a mi időnkben". Vagy egészen egyszerűen még nincs gyereked és így közöd sem a témához.
Gondolom, te megszülettél, és onnantól fogva soha nem üvöltöttél, soha nem voltál, rossz, neked soha nem mondták, hogy "bezzeg a mi időnkben". Vagy egészen egyszerűen még nincs gyereked és így közöd sem a témához.
rath.dinen 2010.02.26. 10:54:29
Erre a két kérdésre várom a választ:
1, ki az itt, akinek van gyereke, otthon volt vele de a bevásárlásokból szinte mindig ki tudta hagyni?
2, ki az, aki itt rendszeresen vigyáz más gyerekére, hogy anyuka a gyerek nélkül tudjon bevásárolni, ügyintézni, orvoshoz menni? Nyugdíjas nagyszülők nem érnek.
1, ki az itt, akinek van gyereke, otthon volt vele de a bevásárlásokból szinte mindig ki tudta hagyni?
2, ki az, aki itt rendszeresen vigyáz más gyerekére, hogy anyuka a gyerek nélkül tudjon bevásárolni, ügyintézni, orvoshoz menni? Nyugdíjas nagyszülők nem érnek.
Anya 2010.02.26. 10:55:44
@21 hónap: Szerintem nincs annyi esze
hogy felfogja amit itt leírtál!
hogy felfogja amit itt leírtál!
Hózentróger 2010.02.26. 10:56:10
@21 hónap:
Mi a töknek kell gyereket csinálni, amig iskolába jársz?
Ne mondd már nekem, hogy normális dolog ez.
Más.
Nekünk szerdán lesz fél éves a kisfiunk és rath.dinen-nel kell egyetértsek abban, hogy mit nevelsz rajta? Semmit. Próbálod megnyugtatni és kész. Ha meg van olyan állat, aki beszól azért, mert sir a gyerek a buszon vagy a boltban, vagy bármi, én elhajtom a fenébe.
Étterem. Teljesen felesleges kicsi babát odavinni. Más emberek oda szórakozni, beszélgetni járnak, nem illik őket zavarni ebben.
Vannak helyek, ahova nem illik kiskölökkel menni, van ahova lehet és van ahova muszáj. A bolt például muszáj. Nehéz megoldani, hogy mindig lepasszold a srácot.
Mi a töknek kell gyereket csinálni, amig iskolába jársz?
Ne mondd már nekem, hogy normális dolog ez.
Más.
Nekünk szerdán lesz fél éves a kisfiunk és rath.dinen-nel kell egyetértsek abban, hogy mit nevelsz rajta? Semmit. Próbálod megnyugtatni és kész. Ha meg van olyan állat, aki beszól azért, mert sir a gyerek a buszon vagy a boltban, vagy bármi, én elhajtom a fenébe.
Étterem. Teljesen felesleges kicsi babát odavinni. Más emberek oda szórakozni, beszélgetni járnak, nem illik őket zavarni ebben.
Vannak helyek, ahova nem illik kiskölökkel menni, van ahova lehet és van ahova muszáj. A bolt például muszáj. Nehéz megoldani, hogy mindig lepasszold a srácot.
Silent Bob 2010.02.26. 10:56:19
@rath.dinen: Tőlem rohangálhat, én szeretem a gyerekeket, meg sírhat is. Én arról beszélek aki permanensen egy órán keresztül hisztizik visít.
Nemrég volt ilyenben részem. Kurvára örültem, hogy kifizettem húszezer forintot két vacsoráért és nem hallottam annak a hangját, akivel voltam.
Nemrég volt ilyenben részem. Kurvára örültem, hogy kifizettem húszezer forintot két vacsoráért és nem hallottam annak a hangját, akivel voltam.
Stupidella 2010.02.26. 10:57:58
@rath.dinen: barátnőmét, ha kéri.
Gondolom, úgy tűnik, mintha nem szeretném a gyerekeket, de igen, nagyon szeretem őket. Két évet már gyakorlatoztam egy kisfiú mellett minden délután, először ő is rosszalkodott, de amint ráérzett, hol a határ nálam, elfelejtett rosszalkodni.
Gondolom, úgy tűnik, mintha nem szeretném a gyerekeket, de igen, nagyon szeretem őket. Két évet már gyakorlatoztam egy kisfiú mellett minden délután, először ő is rosszalkodott, de amint ráérzett, hol a határ nálam, elfelejtett rosszalkodni.
Réka · http://blog.rekafoto.com/ 2010.02.26. 10:59:29
engem pont a bömbölés zavar a legkevésbé, mivel azt a legnehezebb megakadályozni meg elhallgattatni. A gyerek néha bömböl, ez ilyen, bele kell hogy férjen a társadalomba. A repülés sem egyszerű, nővéremék néha kénytelenek repülni a féléves babával, hogy találkozhassanak a családdal. A fel- ésleszállás kegyetlenül elbánik a pici arcüregekkel, dobhártyákkal, nem csoda hát, hogy a gyerek az út nagy részét végigsírja - rutinos utazók a gép leghátuljába kérnek ülőhelyet, a babás családokat általában előre ültetik a nagy gépeken :)
Meg van olyan is, hogy kifejezetten kívánják a kisgyerekek jelenlétét, pl. nemrég voltam olyan esküvőn, ahol az ifjú pár hangsúlyozta a meghívón, hogy az összes gyereket szívesen látják a szertartáson is. Ilyenkor nem lehet mást tenni, mint mosolyogva nézni az izgő-mozgó gyerekeket és beletörődni, hogy a felsíró babáktól semmit nem hallasz az esketésből :)
Sokkal, de sokkal jobban zavarnak azok a szülők, akik a cseperedő gyereküknek megengedik a többi ember zavarását. Soha nem fogom elfelejteni azt az angol ötévest, aki egy ciprusi étteremben azzal szórakozott, hogy a sószóróból szórta a hátunkra, hajunkra a sót. Párszor hátrafordultam, az anyukát is kértem, hogy segítsen a gyermekének viselkedni, majd miután ez nem járt sikerrel, levettem a sótartónk tetejét és a teljes tartalmát a kispicsa pofájába vágtam. Utána érdekes mód nyugodtan vacsorázhattunk tovább.
Meg van olyan is, hogy kifejezetten kívánják a kisgyerekek jelenlétét, pl. nemrég voltam olyan esküvőn, ahol az ifjú pár hangsúlyozta a meghívón, hogy az összes gyereket szívesen látják a szertartáson is. Ilyenkor nem lehet mást tenni, mint mosolyogva nézni az izgő-mozgó gyerekeket és beletörődni, hogy a felsíró babáktól semmit nem hallasz az esketésből :)
Sokkal, de sokkal jobban zavarnak azok a szülők, akik a cseperedő gyereküknek megengedik a többi ember zavarását. Soha nem fogom elfelejteni azt az angol ötévest, aki egy ciprusi étteremben azzal szórakozott, hogy a sószóróból szórta a hátunkra, hajunkra a sót. Párszor hátrafordultam, az anyukát is kértem, hogy segítsen a gyermekének viselkedni, majd miután ez nem járt sikerrel, levettem a sótartónk tetejét és a teljes tartalmát a kispicsa pofájába vágtam. Utána érdekes mód nyugodtan vacsorázhattunk tovább.
SzZ 2010.02.26. 11:01:01
@Stupidella:
Drága, hol mondtam olyat, hogy a fel-le rohangálás a normális? Azt írtam, hogy a szülők egy része sosem látott gyereknevelési modellt (vö. nyakbakulcsos generáció, akik ma szülők).
> Érdekes, nekem anyukám meg tudta mondani, mit illik és mit nem.
Ezek szerint Neked meg volt ilyen modelled. Szerencsésnek érezheted magad.
A megoldás akkor is az, hogy megfelelő mintát kellene mutatni a "randalírozós" gyerekek szüleinek. Azon lehet vitatkozni, hogy ez kinek a feladata.
Azt meg fenntartom, hogy a azt zavarja mindez a legjobban, aki maga is alkalmatlan szülőnek. Természetesen lehetnek kivételek, de az a tapasztalatom, hogy nagy az átfedés.
Drága, hol mondtam olyat, hogy a fel-le rohangálás a normális? Azt írtam, hogy a szülők egy része sosem látott gyereknevelési modellt (vö. nyakbakulcsos generáció, akik ma szülők).
> Érdekes, nekem anyukám meg tudta mondani, mit illik és mit nem.
Ezek szerint Neked meg volt ilyen modelled. Szerencsésnek érezheted magad.
A megoldás akkor is az, hogy megfelelő mintát kellene mutatni a "randalírozós" gyerekek szüleinek. Azon lehet vitatkozni, hogy ez kinek a feladata.
Azt meg fenntartom, hogy a azt zavarja mindez a legjobban, aki maga is alkalmatlan szülőnek. Természetesen lehetnek kivételek, de az a tapasztalatom, hogy nagy az átfedés.
Anya 2010.02.26. 11:01:11
@Stupidella: Sajnálom a gyereket akire vigyáztál!
Anya 2010.02.26. 11:02:04
@Stupidella: Van eszem meg két gyerekem és tapasztalatom!
21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.02.26. 11:02:30
@náthásp: azért, mert másoddiploma. 26 évesen szültem az elsőt, és 31 évesen úgy gondolom, még mindig tudok mit tanulni.
Ráadásul nem volt jelentéktelen szempont mikor kezdtem, hogy még volt tandíjtámogatás a gyeseseknek. Mondjuk azt, hogy munkaerő-piaci előrelátás részemről. Hogy ne legyek "szültem három gyereket és 3-5-7 év munkatapasztalattal 52 évesen nem kellek senkinek" munkakereső az MT blogon...
Ráadásul nem volt jelentéktelen szempont mikor kezdtem, hogy még volt tandíjtámogatás a gyeseseknek. Mondjuk azt, hogy munkaerő-piaci előrelátás részemről. Hogy ne legyek "szültem három gyereket és 3-5-7 év munkatapasztalattal 52 évesen nem kellek senkinek" munkakereső az MT blogon...
Stupidella 2010.02.26. 11:02:57
@Anya : Te nagyon primitív, azt még elárulom Neked, hogy a kisgyerek azóta nagy gyerek, sőt, kamasz, s még évekig felhívott minden karácsonykor, annyira megszeretett.
Köpködés helyett igazán foglalkozhatnál a gyermekeddel, bár tudom, ne adjon tanácsot az, akinek nincs. HP.
Köpködés helyett igazán foglalkozhatnál a gyermekeddel, bár tudom, ne adjon tanácsot az, akinek nincs. HP.
Tersi 2010.02.26. 11:03:24
@Silent Bob: Az apák melóznak és ugyan a nagybevásárlásokat néha el tudják intézni, a gyerek születése utána 5-8 hónap bizony alaposan felforgatja az addigi életet és nagyon gyakran kell bevásárolni, amikor pedig nagyobb lesz napi szinten kell nekik a friss gyümölcs, joghurtok stb... amik igénylik a szinte mindennapi beávásárlást és még egy segítő apa (mint én) sem tud minden nap boltba járni.
kolbászoszsömle · http://limerik.blog.hu/ 2010.02.26. 11:03:34
Az hogy merül fel bárkiben is, hogy a gyereket nem viszi el a boltba?
Azt élvezi.
Nagy hodály, tele minden színes, szagos izéval.
Amíg kicsi bele kell tenni a kocsiba és nézelődik, örül, kurjongat, miközben megtanulja, hogy hogyan kell vásárolni, meg azt, hogy nem szabad mindet, meg egyebek.
Mondjuk így program a bevásárlás. Kb. kétszer, háromszor annyi ideig tart, mint amikor bemegy az ember sörér meg szalonnáért. mert meg kell nézni a műanyag tésztaszűrőt, meg az irodaszereket.
Tizenhatszor.
Azt élvezi.
Nagy hodály, tele minden színes, szagos izéval.
Amíg kicsi bele kell tenni a kocsiba és nézelődik, örül, kurjongat, miközben megtanulja, hogy hogyan kell vásárolni, meg azt, hogy nem szabad mindet, meg egyebek.
Mondjuk így program a bevásárlás. Kb. kétszer, háromszor annyi ideig tart, mint amikor bemegy az ember sörér meg szalonnáért. mert meg kell nézni a műanyag tésztaszűrőt, meg az irodaszereket.
Tizenhatszor.
Hózentróger 2010.02.26. 11:06:21
@rath.dinen:
"Ha a gyerek hamarabb végzett a maga kis adagjával, és amíg mi végzünk, rohangál egy kicsit az asztalok között, nem tör össze semmit de néha kurjongat egy kicsit, az szerintem tök normális."
Na ez az, ami másokat zavarhat. Én például utálom, ha étteremben megzavarnak, függetlenül attól, hogy nekem is van gyerekem.
"Ha a gyerek hamarabb végzett a maga kis adagjával, és amíg mi végzünk, rohangál egy kicsit az asztalok között, nem tör össze semmit de néha kurjongat egy kicsit, az szerintem tök normális."
Na ez az, ami másokat zavarhat. Én például utálom, ha étteremben megzavarnak, függetlenül attól, hogy nekem is van gyerekem.
Silent Bob 2010.02.26. 11:08:48
@Tersi: Izé, nagybevásárlásról volt szó...
Anya 2010.02.26. 11:09:13
@Stupidella: Csak karácsonykor hívott?
Roy 2010.02.26. 11:09:19
@Kenguru: Ez így van a kutya ugat a gyerek meg sír. A gond csak a kutya gazdájával, és a gyerek szüleivel van. Nevelés kérdése az egész. Amelyik kutya éjjel nappal ugat annak a gazdája nem törődik az állatával, és igy azt csinál amit akar. Az ilyen gyerek szülei is leszarják a gyereket, és szarnak másik embertársukra. Sajnos ez a mai szülőkre jellemző. Nem cak a gyereksírás, hanem a legszűkebb helyen állnak meg pletykálkodni a T54-es méretű babakocsikkal, úgy hogy az egész járdát elfoglalják. amikor szólni mersz, mert el szeretnél menni, akkor nagyon fel tudnak háborodni.
Semmi empátia nics sok kismamában meg. Azt hiszik, mert szültek egy gyereket akkor azt csinálhatnak amit akarnak.
Semmi empátia nics sok kismamában meg. Azt hiszik, mert szültek egy gyereket akkor azt csinálhatnak amit akarnak.
Tersi 2010.02.26. 11:11:05
@pepikebaba: "Egyébként pedig az a társadalom, amelyik a gyerekeket zavaró tényezőnek tartja, halálra van ítélve." ezzel egyetértek. Megfigyelésem az - saját kiscsaládos élményem alapján - hogy szerbek, horvátok, olaszok nagyon csípik a kisgyerekeket, a pinér hülyéskedik velük, az atomtahó hegyi szerbek is elkezdenek velük kedveskedni vagy hülyéskedni boltban sorbanállás közben stb...itthon pedig külön energiákat fordítanak arra hogyan NE vegyék észre a gyereket... megérne egy felvilágosító kampányt ez a gyerektéma, mert lassan groteszk lenni a hozzáállása a társadalomnak.
Erika Viking 2010.02.26. 11:12:39
Harmadik gyermekemet várom, és azt tapasztaltam, hogy azok, akik nyilvános helyen inzultálnak engem a gyerekem sírása miatt, holott semmit nem tudnak az okáról, azok hallgatnak, mint szar a fűben, ha ugyanott megjelenik egy jól megtermett fiatal fiúkból álló társaság, akik hangosan üvöltöznek és káromkodnak.
Vagy az nem olyan zavaró, mint a gyereksírás?
Vagy az nem olyan zavaró, mint a gyereksírás?
Hümüzhümümüz 2010.02.26. 11:14:11
Én elég elnéző és türelmes tudok lenni, DE vannak helyek, ahová ne vigyenek be csecsemőt, gyereket.
Például idegesítő tud lenni, mikor beülsz egy étterembe és ott sírnak, vagy rohangálnak gyerekek. Egyáltalán: mit keres este 11-kor étteremben a külsőre kb. másfél éves gyerek??? Két hónapja láttam.
Áruházban, egyéb ilyen helyen nem zavar, arrébb tudok menni. :)
Például idegesítő tud lenni, mikor beülsz egy étterembe és ott sírnak, vagy rohangálnak gyerekek. Egyáltalán: mit keres este 11-kor étteremben a külsőre kb. másfél éves gyerek??? Két hónapja láttam.
Áruházban, egyéb ilyen helyen nem zavar, arrébb tudok menni. :)
21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.02.26. 11:15:27
@Hümüzhümümüz: ebben teljesen igazad van. 11-kor még nyaralás alatt sincs semmi keresnivalója gyereknek étteremben.
Egyébként személy szerint általában a dohányfüst miatt nem viszem őket ilyen helyre. Inkább én se megyek.
Egyébként személy szerint általában a dohányfüst miatt nem viszem őket ilyen helyre. Inkább én se megyek.
Tersi 2010.02.26. 11:15:44
@Silent Bob: ööö benéztem, jogos a felvetés. Mi a nagybevásárlásokat együtt intézzük, de 10-ből 1szer van olyan hogy nem tudok/akarok elmenni avagy nagyonhirtelen kell valami és ha már úgy is ott vannak akkor bevásárol.
Tersi 2010.02.26. 11:17:04
@Hümüzhümümüz: igen igen, ezek mint jogos kritikák - este 9 után már én sem szeretek kisgyerekeket (3 év alattiakat) éttermekbe, pubokban látni.
rath.dinen 2010.02.26. 11:17:23
Stupidella: de azt értsd meg, hogy nem lehet egy életet arra berendezni, hogy majd segítenek. Egy kisgyerekkel éppen elég segítségre szorulsz: hogy átadják-e vadidegenek a helyet a buszon, segítenek-e feltenni a babakocsit, előre engednek-e a sorban, ha üvölt a gyereked vagy épp ellenkezőleg fellöknek, letapossák a járni tanuló kicsit stb. Állandóan mások tapintatának, segítőkészségének vagy kiszolgáltatva. És persze, vannak, akik szívesen segítenek, de ötvenedszerre kérni szerintem olyan ciki. Még akkor is, ha a segítő nem bánja egyáltalán.
Muszáj gyerekkel is önellátásra berendezkedned, mert bármilyen jó a barátnő, bármilyen aranyos a nagymama, ők is lehetnek betegek, nekik is van életük, dolgoznak, programot szerveznek stb. Muszáj úgy megszervezned az életedet, hogy egyedül is képes legyél bevásárolni, mert nem szorulhatsz mindig másokra.
Persze az ember mindig szeretné azt hinni, hogy ő sose fog kiszolgáltatott helyzetbe kerülni, sose fog egy üvöltő csecsemőt izzadva tologatni a küszöbön megakadó babakocsiban, miközben a bolt előtt toporog valaki, hogy miért állod el az utat babakocsival.
És ilyenkor muszáj azt hinni, hogy aki ilyen megalázó, szar helyzetbe kerül, az maga tehet róla, mert nincs egy barátnője, aki segít, vagy a férje egy himpellér, akire nem lehet rábízni a bevásárlást. Közben meg az egész abból adódik, hogy a mi világunkban a gyerek nem feature-ként van felfogva, hanem valami terhes különcségnek. A boltosoknak akkor sem jut eszükbe kiiktatni a küszöböt, ha a vásárlókörük 70%-a babakocsival érkezik.
A DM-ben képesek a pelenkás-babaételes sort az egyetlen babkocsival meg nem közelíthető sorba tervezni (oszlop).
Elvárják tőled, hogy húzd meg magad, ha gyereked van, ne menj étterembe meg sehova. De most komolyan: a játszótéren és az állatkerten kívül pontosan hány hely van, ahova beengednétek egy nőt azalatt az átlag 3-6 év alatt, amit otthon tölt a gyerekeivel? Magatoknak kívánnátok-e ilyen korlátozott életet? ha ti lennétek ilyen helyzetben, 2-3 év bezártság után meghatna-e még titeket, hogy egyeseket "zavar", hogy a gyereketek szaladgál mondjuk egy szabadtéri programon?
Muszáj gyerekkel is önellátásra berendezkedned, mert bármilyen jó a barátnő, bármilyen aranyos a nagymama, ők is lehetnek betegek, nekik is van életük, dolgoznak, programot szerveznek stb. Muszáj úgy megszervezned az életedet, hogy egyedül is képes legyél bevásárolni, mert nem szorulhatsz mindig másokra.
Persze az ember mindig szeretné azt hinni, hogy ő sose fog kiszolgáltatott helyzetbe kerülni, sose fog egy üvöltő csecsemőt izzadva tologatni a küszöbön megakadó babakocsiban, miközben a bolt előtt toporog valaki, hogy miért állod el az utat babakocsival.
És ilyenkor muszáj azt hinni, hogy aki ilyen megalázó, szar helyzetbe kerül, az maga tehet róla, mert nincs egy barátnője, aki segít, vagy a férje egy himpellér, akire nem lehet rábízni a bevásárlást. Közben meg az egész abból adódik, hogy a mi világunkban a gyerek nem feature-ként van felfogva, hanem valami terhes különcségnek. A boltosoknak akkor sem jut eszükbe kiiktatni a küszöböt, ha a vásárlókörük 70%-a babakocsival érkezik.
A DM-ben képesek a pelenkás-babaételes sort az egyetlen babkocsival meg nem közelíthető sorba tervezni (oszlop).
Elvárják tőled, hogy húzd meg magad, ha gyereked van, ne menj étterembe meg sehova. De most komolyan: a játszótéren és az állatkerten kívül pontosan hány hely van, ahova beengednétek egy nőt azalatt az átlag 3-6 év alatt, amit otthon tölt a gyerekeivel? Magatoknak kívánnátok-e ilyen korlátozott életet? ha ti lennétek ilyen helyzetben, 2-3 év bezártság után meghatna-e még titeket, hogy egyeseket "zavar", hogy a gyereketek szaladgál mondjuk egy szabadtéri programon?
budai zöld 2010.02.26. 11:21:56
@rath.dinen:
úgyvan úgyvan, minden szavad igaz, de le fog ugatni a tömeg.
Sebaj. Magyarország fö problémája _nyilván_ az, hogy mindenhol gyerekek sírnak, meg rohangálnak. Különösen a magyar éttermeknek ez a fö problémája. Különbenis, akinek gyereke van, az inkább szégyellje el magát, hogy nem vigyázott.
úgyvan úgyvan, minden szavad igaz, de le fog ugatni a tömeg.
Sebaj. Magyarország fö problémája _nyilván_ az, hogy mindenhol gyerekek sírnak, meg rohangálnak. Különösen a magyar éttermeknek ez a fö problémája. Különbenis, akinek gyereke van, az inkább szégyellje el magát, hogy nem vigyázott.
Anya 2010.02.26. 11:22:48
@rath.dinen: Egyetértek minden mondatoddal.
Tersi 2010.02.26. 11:23:01
Újra végigolvastam az eddig bejegyzéseket - bejegyzéseimet, bocs a "radikális" kezdésért, tényleg félreérthető és nem jószándékú.
Stupidella 2010.02.26. 11:23:12
@rath.dinen: én ezt mind értem, jogos is, csak arra próbáltam célozni, hogy sokan meg tudnák oldani, de mégsem törekednek rá, mert szarnak rá.
rath.dinen 2010.02.26. 11:26:38
Stupidella: és ezt honnan veszed?
Biztos jobban szeretnek egy üvöltő gyerekkel, megvető pillantások kereszttüzében leizzadva vásárolni, mint nyugodtan, csönben, saját tempóban :-)))
C'mon....
Biztos jobban szeretnek egy üvöltő gyerekkel, megvető pillantások kereszttüzében leizzadva vásárolni, mint nyugodtan, csönben, saját tempóban :-)))
C'mon....
wadallat · http://wadallat.blog.hu 2010.02.26. 11:30:21
Hoppácska! Micsoda magasröptű diskurzus megy itt...
Nincs gyerekem! Utálom a bömbölő kölköket! A pokolra kívánom őket! Szülőkkel, nagyszülőkkel, teljes rokonsággal együtt! Mindezt azért mert nem bírom ezt a hangot amit kiadnak. Hatványozottan igaz ez az olyan helyekre, ahová azért megyek, hogy nyugodtan töltsem el az időmet (pl étterem).
DE!!!
Büntit nem érdemel sem a gyerek, sem a szülő! Magamban morgolódok, káromkodok és erőltetett műmosolyt veszek az arcomra.
Ha már az éttermet hoztam fel példának: Megértem, hogy nem élhet a család a 4 fal között bezárva. A gyereknek kellenek a különböző környezeti ingerek, hogy tanulhasson. Apa és anya meg zökkenjen ki a hétköznapi robotolásból!
Nincs gyerekem! Utálom a bömbölő kölköket! A pokolra kívánom őket! Szülőkkel, nagyszülőkkel, teljes rokonsággal együtt! Mindezt azért mert nem bírom ezt a hangot amit kiadnak. Hatványozottan igaz ez az olyan helyekre, ahová azért megyek, hogy nyugodtan töltsem el az időmet (pl étterem).
DE!!!
Büntit nem érdemel sem a gyerek, sem a szülő! Magamban morgolódok, káromkodok és erőltetett műmosolyt veszek az arcomra.
Ha már az éttermet hoztam fel példának: Megértem, hogy nem élhet a család a 4 fal között bezárva. A gyereknek kellenek a különböző környezeti ingerek, hogy tanulhasson. Apa és anya meg zökkenjen ki a hétköznapi robotolásból!
Anya 2010.02.26. 11:30:23
@rath.dinen: Nem tudod "stupedellát" meggyőzni, nincs gyereke, nincs tapasztalata, nem tudja mivel jár ha valakinek gyereke van. Se öröme se bánata, azt hiszem így szokták mondani.
Stupidella 2010.02.26. 11:31:55
@Anya : szakadj már le rólam, hülye picsa. Rath.dinnen értelmesen érvel, értem is, amit ír, ellentétben Veled, aki csak fröcsög. Ez volt az utolsó kommented, amire reagáltam, nem fogsz felidegesíteni.
Picsasereghajtó 2010.02.26. 11:32:09
@rath.dinen: "Ha szülök egy gyereket, akkor 3 évig ki se lépjek az utcára??"
Ezt senki nem mondta. Csak a gyereket hagyd otthon, és oda mész, ahova akarsz.
Ezt senki nem mondta. Csak a gyereket hagyd otthon, és oda mész, ahova akarsz.
Stupidella 2010.02.26. 11:33:01
@rath.dinen: mondjuk úgy, hogy az egyszerűbb embereknek ez A szabadidős program. Nem egy ilyet látok, komolyan.
rath.dinen 2010.02.26. 11:33:40
Egyébként szerintem kifejezetten örvendetes, hogy ma már a kisgyerekesek is megengedhetik maguknak, hogy étterembe járjanak. Nem is olyan rég a kisgyermekes anyukáról még mindenkinek egy lenőtt hajú, turkálóból öltöző, kitaposott cipöjű nő jutott az eszébe, aki minden programra csomagol magával szendvicset/grillcsirkét, mert azáltal, hogy kiesett a jövedelme, a család nem engedheti meg magának a büfét/éttermet. (Félreértés ne essék, a házi kaja sokkal egészségesebb, de itt az anyagi lehetőségekre céloztam).
Akkoriban a gyereksírás nem volt probléma az éttermekben. Bevallom, nekem mindig az jut eszembe, hogy milyen jó, hogy ma már a gyerekvállalás nem egyértelműen a lecsúszás szinonímája, hogy kialakul egy olyan társadalmi réteg, amelyik 2-3 kisgyerekkel is étterembe tud járni. Szerintem pont ezek azok a családok, akiknek a befizetett adójából él az ország :-), és akik kitermelik a jövő adófizetőit. Mert a nagyon csórok sosem fognak annyit betenni a közösbe, mint egy középosztálybeli család. A gyerekteleneknek meg ugye nincs gyerekük, ők pénzt biztos sokat tesznek bele, de emberanyagot nem :-)
Akkoriban a gyereksírás nem volt probléma az éttermekben. Bevallom, nekem mindig az jut eszembe, hogy milyen jó, hogy ma már a gyerekvállalás nem egyértelműen a lecsúszás szinonímája, hogy kialakul egy olyan társadalmi réteg, amelyik 2-3 kisgyerekkel is étterembe tud járni. Szerintem pont ezek azok a családok, akiknek a befizetett adójából él az ország :-), és akik kitermelik a jövő adófizetőit. Mert a nagyon csórok sosem fognak annyit betenni a közösbe, mint egy középosztálybeli család. A gyerekteleneknek meg ugye nincs gyerekük, ők pénzt biztos sokat tesznek bele, de emberanyagot nem :-)
Silent Bob 2010.02.26. 11:33:59
@ügyfélszolgálatos: Az hermetikusan zár? Csak kérdezem, nem értek hozzá.
Anya 2010.02.26. 11:34:16
@Stupidella: A kommented és szavaid minősítenek!
Picsasereghajtó 2010.02.26. 11:34:34
@Erika Viking: Akkor én vagyok a kivétel. Engem a kéthónapos gyerek üvöltése, és a 13 éves emós köcsögök randalírozása épp egyformán irritál.
ügyfélszolgálatos 2010.02.26. 11:34:35
@Hümüzhümümüz: Az hagyján én fél éves babát láttam a Szimpla kertben a belső részen a cigifüstben. Sajnos a gyerekek nem válogathatják meg a szüleiket.
rath.dinen 2010.02.26. 11:35:02
Sün! balázs: :-))))))
ügyfélszolgálatos 2010.02.26. 11:37:19
@Silent Bob: Igen. Nem jön ki belőle a cucc, nyáron teszteltük otthoni medencében és a Balatonban is.
Silent Bob 2010.02.26. 11:40:37
@ügyfélszolgálatos: Hol tart már a tudomány. :)
Silent Bob 2010.02.26. 11:43:19
@ügyfélszolgálatos: Hol tart már a tudomány. :)
Stupidella 2010.02.26. 11:54:16
@Interstellar Overdrive: mindenkivel szépen beszélek, aki arra érdemes.
mimi 2010.02.26. 11:54:18
árnyalnám kicsit a képet...ha lehet :)
nem tudhatod az a gyerek épp miért üvölt és hisztizik.
az enyém 4.5 éves, autista. nincs egyéb fogyatékossága, nem látszik rajta. kivülről egy helyes pofijú, átlagos kinézetű kiskölyök.
de ha valamit nem ért a világból, esetleg megijed, biza hisztizik. én nagyon sokat foglalkozok vele, fejlesztem folyamatosan, egyfolytában "trenírozva van" mindenhol tanítom neki, hogy mit lehet, mit nem.
és ez sajnos nem mindig látszik rajta egy idegennek. önmagához képest rengeteget fejlődött már, de időnként úgy vágja magát földhöz örjöngve, mint egy 2 éves.
hogy én már mennyi beszólást kaptam...
ami általában a neveletlenségről ésatöbbiről szólt.
aztán az ő betegsége kapcsán rálátok egyéb nehézségekkel küzdő családok életére.
például a hiperaktív gyerekek. nem tehetnek az állapotukról, lehet oxigénhiány stb. ami okozza.
és igen, rettenetesen tudnak viselkedni.
szóval a fekete-fehér ítéletalkotásról nem lenne hülyeség leszokni.
a boltban, buszmegállóban, villamoson, egyéb helyeken síró-hisztiző gyereknek lehet h valami neurológiai problémája van.
és milyen fincsi is a szülőknek, ha még beszólásokat is kap.
és persze, tudom, vannak szar szülők, és vannak neveletlen kölykök, persze, hogy vannak. és ugyanígy vannak szerencsés emberek, akik jó helyre születtek, és egészséges, nyugodt alaptermészetű gyereket fogtak ki.
ebből iszonyú nagyot lehet pofára esni, csak jelezném...
nem tudhatod az a gyerek épp miért üvölt és hisztizik.
az enyém 4.5 éves, autista. nincs egyéb fogyatékossága, nem látszik rajta. kivülről egy helyes pofijú, átlagos kinézetű kiskölyök.
de ha valamit nem ért a világból, esetleg megijed, biza hisztizik. én nagyon sokat foglalkozok vele, fejlesztem folyamatosan, egyfolytában "trenírozva van" mindenhol tanítom neki, hogy mit lehet, mit nem.
és ez sajnos nem mindig látszik rajta egy idegennek. önmagához képest rengeteget fejlődött már, de időnként úgy vágja magát földhöz örjöngve, mint egy 2 éves.
hogy én már mennyi beszólást kaptam...
ami általában a neveletlenségről ésatöbbiről szólt.
aztán az ő betegsége kapcsán rálátok egyéb nehézségekkel küzdő családok életére.
például a hiperaktív gyerekek. nem tehetnek az állapotukról, lehet oxigénhiány stb. ami okozza.
és igen, rettenetesen tudnak viselkedni.
szóval a fekete-fehér ítéletalkotásról nem lenne hülyeség leszokni.
a boltban, buszmegállóban, villamoson, egyéb helyeken síró-hisztiző gyereknek lehet h valami neurológiai problémája van.
és milyen fincsi is a szülőknek, ha még beszólásokat is kap.
és persze, tudom, vannak szar szülők, és vannak neveletlen kölykök, persze, hogy vannak. és ugyanígy vannak szerencsés emberek, akik jó helyre születtek, és egészséges, nyugodt alaptermészetű gyereket fogtak ki.
ebből iszonyú nagyot lehet pofára esni, csak jelezném...
labi 2010.02.26. 11:55:50
@Stupidella: "sokan meg tudnák oldani, de mégsem törekednek rá, mert szarnak rá."
Ez baromság.
Aki meg tudja oldani hogy minden egyes vásárláshoz lepasszolja a gyereket valakinek akivel a gyerek el is van (mert ugye ez se mindegy) az nem fogja tilitolizgatni az áruházban.
Én is szívesen odaadnám valamelyik nagymamánk 1-2 órára ilyenkor, de az egyik az este nyolcig szokott melózni, a másikhoz meg 213 km-t kéne utazni.
Pedig még csak nem is nagyon balhés a gyermekem.
Ez baromság.
Aki meg tudja oldani hogy minden egyes vásárláshoz lepasszolja a gyereket valakinek akivel a gyerek el is van (mert ugye ez se mindegy) az nem fogja tilitolizgatni az áruházban.
Én is szívesen odaadnám valamelyik nagymamánk 1-2 órára ilyenkor, de az egyik az este nyolcig szokott melózni, a másikhoz meg 213 km-t kéne utazni.
Pedig még csak nem is nagyon balhés a gyermekem.
Tersi 2010.02.26. 12:02:52
@rath.dinen: Jaham, mi is járunk étterembe velük. Kifejezetten buddhista gyakorlatnak minősítem azt a részét, amikor már végtelenül éhesen ülök, kijön a kaja és ekkor...felvágom a gyerek adagját és elkezdem etetni, közben meg szinte kiesik a szemem :)
theveryguest 2010.02.26. 12:26:47
Épp tegnapelőtt volt a 4/6-oson Ferenc körút meg Petőfi híd budai hídfő között valamikor fél 10 magasságában, hogy anya versenyt hisztizett a csimotával. A gyerek vinnyogott, anya habzó szájjal ugatott rá, amitől a gyerek még jobban vinnyogott, amitől anya szája még jobban habzott. Szépen hergelték egymást, öröm volt hallgatni.
Aki nem tudja az ilyen fonomságokat élvezni az hordjon magánál egy kis agybadugós fülesű lejátszót egy kis Napalm death-szel, aztán meg sem hallja.
Egyébként nem muszáj boltba járni lehet házhoz rendelni is, mondjuk a GRoby-ból. A kedvencem az a család, akiken látszik, hogy a hétvége fő attrakciója a helyi TESCO-ban való vásárlás. Az egész család ott feszít a sunday's best jogginjában, persze csatárláncban közlekednek, legalább két kisautóz tolnak. Esetleg ha tud járni a gyerek akkor cikkcakkban szaladgál előttük, néha azzal szórakozik, hogy mindennek nekitolja a kosarat, vagy rámol a polcokon. Ők az echte ungarische white trash. :-)
Aki nem tudja az ilyen fonomságokat élvezni az hordjon magánál egy kis agybadugós fülesű lejátszót egy kis Napalm death-szel, aztán meg sem hallja.
Egyébként nem muszáj boltba járni lehet házhoz rendelni is, mondjuk a GRoby-ból. A kedvencem az a család, akiken látszik, hogy a hétvége fő attrakciója a helyi TESCO-ban való vásárlás. Az egész család ott feszít a sunday's best jogginjában, persze csatárláncban közlekednek, legalább két kisautóz tolnak. Esetleg ha tud járni a gyerek akkor cikkcakkban szaladgál előttük, néha azzal szórakozik, hogy mindennek nekitolja a kosarat, vagy rámol a polcokon. Ők az echte ungarische white trash. :-)
Herlock Sholmes 2010.02.26. 12:37:38
Most már tudjuk, hogy:
- Hugyos Rékuc Cipruson - is - járt
- Nem egyedül járt ott
- Gyereket sószórással kell nevelni.
Hirtelen nem is tudok mit kezdeni ezzel az információtömeggel.
- Hugyos Rékuc Cipruson - is - járt
- Nem egyedül járt ott
- Gyereket sószórással kell nevelni.
Hirtelen nem is tudok mit kezdeni ezzel az információtömeggel.
rath.dinen 2010.02.26. 12:37:48
Bevásárlással kapcsolatban csak olyanok hozzászólását várom, akik maguk is vásárolnak, főznek, illetve az általuk ajánlgatott módszereket (házhozszállítás, barátnőre lepasszolás) RENDSZERESEN igénybe veszik.
Az "én így csinálnám" illetve az "én úgy fogom csinálni" az én szememben szart se ér, már bocs :-)
ja, és "az én anyukám úgy csinálta" és az "amikor én kicsi voltam" kezdetű visszaemlékezésekkel kapcs. megjegyezném, hogy a gyerekkel nyilvános helyen sírás és hisztizés szempontjából az első 3 év a legnehezebb (itt is erről van szó), amiről szignifikáns mennyiségű saját emléke keveseknek van. A családi legendáriumot meg ismerjük a sok "2 hónaposan már pacalt evett, 6 hónaposan járt, 2 évesen megfejtette a Fermat-sejtést" jellegű sztorival egyetemben....
Az "én így csinálnám" illetve az "én úgy fogom csinálni" az én szememben szart se ér, már bocs :-)
ja, és "az én anyukám úgy csinálta" és az "amikor én kicsi voltam" kezdetű visszaemlékezésekkel kapcs. megjegyezném, hogy a gyerekkel nyilvános helyen sírás és hisztizés szempontjából az első 3 év a legnehezebb (itt is erről van szó), amiről szignifikáns mennyiségű saját emléke keveseknek van. A családi legendáriumot meg ismerjük a sok "2 hónaposan már pacalt evett, 6 hónaposan járt, 2 évesen megfejtette a Fermat-sejtést" jellegű sztorival egyetemben....
rath.dinen 2010.02.26. 12:44:46
Meg annyira tetszik, hogy itt mindenki tudja, hogy a másik mit miért csinál! Hogy azért jár gyerekkel vásárolni, mert leszarja, meg hogy ez a fő szórakozása. Hát basszus, ha már muszáj bevásárolnom hetente gyerekkel, legalább élvezzük, nem? Vagy jobb, ha idegbeteg tekintettel csitítgatom végig?
A nyilvános helyen gyerekkel megforduló család miért szinonímája a white trash-nek? Ha tényleg azok is, nem attól azok, hogy a gyerekeikkel töltik az időt, ahelyett, hogy lepaszolnák őket. Hogy normális, mindennapi tevékenységekbe avatják be őket.
Engem anyám semmilyen házimunkába nem vont be, azzal, hogy én csak tanuljak, a mai napig nem tudok tisztességesen összehajtogatni egy inget. Szerintem igenis a gyereknevelés arról szól, hogy a mindennapi élethez szükséges helyzetekben ott van melletted. Megtanulja, hogy a kaját nem a manók hozzák haza, hogy összehasonlítod az árakat, hogy melyik kaját érdemes venni, hogy melyik szivaccsal mosogatsz és melyik ronggyal törölsz föl stb. Amíg kicsik, minden érdekli őket, amit a szülő csinál, a gyerek állandóan kikapja a kezemből a partvist meg a felmosót, és ő is akarja csinálni. Ilyenkor nem "lepasszolni" kell, hogy tudjál nyugodtan tevékenykedni, hanem kihasználni, hogy figyel, érdeklődik, még nyitott. Tizenévesen már tuti nem fog a partvis után kapkodni.
A nyilvános helyen gyerekkel megforduló család miért szinonímája a white trash-nek? Ha tényleg azok is, nem attól azok, hogy a gyerekeikkel töltik az időt, ahelyett, hogy lepaszolnák őket. Hogy normális, mindennapi tevékenységekbe avatják be őket.
Engem anyám semmilyen házimunkába nem vont be, azzal, hogy én csak tanuljak, a mai napig nem tudok tisztességesen összehajtogatni egy inget. Szerintem igenis a gyereknevelés arról szól, hogy a mindennapi élethez szükséges helyzetekben ott van melletted. Megtanulja, hogy a kaját nem a manók hozzák haza, hogy összehasonlítod az árakat, hogy melyik kaját érdemes venni, hogy melyik szivaccsal mosogatsz és melyik ronggyal törölsz föl stb. Amíg kicsik, minden érdekli őket, amit a szülő csinál, a gyerek állandóan kikapja a kezemből a partvist meg a felmosót, és ő is akarja csinálni. Ilyenkor nem "lepasszolni" kell, hogy tudjál nyugodtan tevékenykedni, hanem kihasználni, hogy figyel, érdeklődik, még nyitott. Tizenévesen már tuti nem fog a partvis után kapkodni.
gorillka 2010.02.26. 12:54:35
Az első gyerekemmel még egy lakótelepen éltünk, két-három naponta játszóterezés után elsétáltunk a közértbe, megvettük a cuccokat és irány haza.
Szerettük a bevásárlókocsit, hogy szemmagasságban van velem, megbeszéltük, hogy mi lesz az ebéd, mit fogunk venni.
Igen, program volt és igen, már 8-9 hónaposan bent ült a kocsiban.
Kis lakásban éltünk, no kamra, kicsi hűtő, gyakran vásároltunk.
Dobjatok a mókusok elé.
Második gyereknél már kertes házban éltünk, távol a világ zajától...
Hát, ott is program volt bevásárolni. Autóba be, irány egy hiper vagy szuper.
Nem gondolom, hogy egy gyereket az élet mindennapi dolgaiból kizárva kell "nevelni", mert pont nem úgy fog szocializálódni.
Ez egy rögös folyamat, de szükség van rá.
A nagyobbik 9 hónapos volt, amikor először ült repülőn, minden gond nélkül bírta.
Az is igaz, hogy minden szívbaj nélkül megszoptattam fel- és leszállásnál.
Másfél és három éves kor között nehezebb egy gyerekkel minden, ezt elismerem. Abban az időszakban nem is erőltettük az étterembe járást.
Most már nagyok, szabadon lehet velük utazni a világ végére is, nem okoz gondot nekik, ha egy étteremben nincs rántott hús sült krumplival.
És talán már nem zavarják annyira jelenlétükkel az "embereket".
Mellékesként én is tolerálom más gyerekét.
Bár letörném a kezét annak a pihentagyú anyukának, aki az orvosi rendelő várójába bevitt egy kiszuperált flippert... :-)
Szerettük a bevásárlókocsit, hogy szemmagasságban van velem, megbeszéltük, hogy mi lesz az ebéd, mit fogunk venni.
Igen, program volt és igen, már 8-9 hónaposan bent ült a kocsiban.
Kis lakásban éltünk, no kamra, kicsi hűtő, gyakran vásároltunk.
Dobjatok a mókusok elé.
Második gyereknél már kertes házban éltünk, távol a világ zajától...
Hát, ott is program volt bevásárolni. Autóba be, irány egy hiper vagy szuper.
Nem gondolom, hogy egy gyereket az élet mindennapi dolgaiból kizárva kell "nevelni", mert pont nem úgy fog szocializálódni.
Ez egy rögös folyamat, de szükség van rá.
A nagyobbik 9 hónapos volt, amikor először ült repülőn, minden gond nélkül bírta.
Az is igaz, hogy minden szívbaj nélkül megszoptattam fel- és leszállásnál.
Másfél és három éves kor között nehezebb egy gyerekkel minden, ezt elismerem. Abban az időszakban nem is erőltettük az étterembe járást.
Most már nagyok, szabadon lehet velük utazni a világ végére is, nem okoz gondot nekik, ha egy étteremben nincs rántott hús sült krumplival.
És talán már nem zavarják annyira jelenlétükkel az "embereket".
Mellékesként én is tolerálom más gyerekét.
Bár letörném a kezét annak a pihentagyú anyukának, aki az orvosi rendelő várójába bevitt egy kiszuperált flippert... :-)
Quadrille Lobster · http://oriblog.blog.hu/ 2010.02.26. 12:55:07
Ha egy gyerek sír, az valóban normális.
Ha hisztizik, az más. Engem inkább az szokott érdekelni, miért?
Egy csomó baromarcú szülő hiszi azt, hogy a saját defektjeit, a saját bizonytalanságait, esetleg a kapcsolata szerencsétlen mivoltát nem érzi meg a gyermek.
Pedig nagyon is.
Közhely, hogy a gyerek (őszinte) figyelemre (jobb esetben szeretetre) vágyik. Ha csak olyankor kapja meg, mikor beteg, beteges lesz. Ha csak úgy, hogy az epilepszás rohamra emlékeztető hisztit vág le, azt fogja tenni. Ha csak akkor veszik észre, ha már mélabús, akkor mélabús lesz. Ha csak akkor, amikor baleset ér minket, aránytalanul gyakran fogunk orraesni. Ha csak akkor rajonganak körbe, ha megnyerjük a zongoraversenyt, akkor abban akarunk majd minél jobbak lenni.
Konkrétan BÁRMIT megteszünk, hogy odafigyeljenek ránk - csak aztán úgy maradunk egész életünkre.
Egy gyerek viselkedése tükrözi a szülei valódi mentális állapotát. Nem azt, amit mutat, hanem ami igazából a mélyben van. Ha bizonytalan vagy, ha titokban nem akartad azt a gyereket, ha úgy érzed, hogy a világ kicseszett veled, azt ő mindet megérzi és reagál. Arra reagál, nem pedig arra, amit mondasz neki.
Bárcsak tudná pár szülő, mennyit elárul róluk a gyerekük viselkedése.
És sajnos az a gyerek, akinek még nem voltak felkészülve a szülei, lelki beteg lesz, mielőtt tudná. Az első 3 év pont elég.
A legidiótább, hisztis gyerek is csak a saját szülei áldozata és nekem a szívem szakad meg értük.
Ha hisztizik, az más. Engem inkább az szokott érdekelni, miért?
Egy csomó baromarcú szülő hiszi azt, hogy a saját defektjeit, a saját bizonytalanságait, esetleg a kapcsolata szerencsétlen mivoltát nem érzi meg a gyermek.
Pedig nagyon is.
Közhely, hogy a gyerek (őszinte) figyelemre (jobb esetben szeretetre) vágyik. Ha csak olyankor kapja meg, mikor beteg, beteges lesz. Ha csak úgy, hogy az epilepszás rohamra emlékeztető hisztit vág le, azt fogja tenni. Ha csak akkor veszik észre, ha már mélabús, akkor mélabús lesz. Ha csak akkor, amikor baleset ér minket, aránytalanul gyakran fogunk orraesni. Ha csak akkor rajonganak körbe, ha megnyerjük a zongoraversenyt, akkor abban akarunk majd minél jobbak lenni.
Konkrétan BÁRMIT megteszünk, hogy odafigyeljenek ránk - csak aztán úgy maradunk egész életünkre.
Egy gyerek viselkedése tükrözi a szülei valódi mentális állapotát. Nem azt, amit mutat, hanem ami igazából a mélyben van. Ha bizonytalan vagy, ha titokban nem akartad azt a gyereket, ha úgy érzed, hogy a világ kicseszett veled, azt ő mindet megérzi és reagál. Arra reagál, nem pedig arra, amit mondasz neki.
Bárcsak tudná pár szülő, mennyit elárul róluk a gyerekük viselkedése.
És sajnos az a gyerek, akinek még nem voltak felkészülve a szülei, lelki beteg lesz, mielőtt tudná. Az első 3 év pont elég.
A legidiótább, hisztis gyerek is csak a saját szülei áldozata és nekem a szívem szakad meg értük.
gorillka 2010.02.26. 12:57:48
@rath.dinen: Így nehezebb, de megéri.
És hogy van értelme: tizenéves gyerekem önállóan süt-főz.:-)
És hogy van értelme: tizenéves gyerekem önállóan süt-főz.:-)
cso zsi 2010.02.26. 13:02:55
@náthásp: "Mi a töknek kell gyereket csinálni, amig iskolába jársz?
Ne mondd már nekem, hogy normális dolog ez."
Valóban nem az.
A párom, amikor várandós lett (nem volt teher egy percig sem, csak súly), gyakorlatilag ki is rúgták egy elég jól fizető állásból.
32 évesen sikeres szülés után folytatta a tanulmányait, így a hétvégéken ketten voltunk otthon "pasik".
Most már az összes szülő nyugdíjas, így a nyarak negyrészt szülőmentesek, hacsak mi nem utazunk utánuk.
Pelenkátlanság óta már tartósan oda lehet nekik adni. Nekem nem sok változást hozott a hátközépig szaros gyerektől a manapság a wc felől felhangzó: "Apaaaa!!! Kész vagyoooook!!" típusú igény, de már nem hányom le a gyereket.
Amikor hazajött a suliból szombat délután a nő, akkor kocsiba be, és irány a nagybevásárolda.
Ne mondd már nekem, hogy normális dolog ez."
Valóban nem az.
A párom, amikor várandós lett (nem volt teher egy percig sem, csak súly), gyakorlatilag ki is rúgták egy elég jól fizető állásból.
32 évesen sikeres szülés után folytatta a tanulmányait, így a hétvégéken ketten voltunk otthon "pasik".
Most már az összes szülő nyugdíjas, így a nyarak negyrészt szülőmentesek, hacsak mi nem utazunk utánuk.
Pelenkátlanság óta már tartósan oda lehet nekik adni. Nekem nem sok változást hozott a hátközépig szaros gyerektől a manapság a wc felől felhangzó: "Apaaaa!!! Kész vagyoooook!!" típusú igény, de már nem hányom le a gyereket.
Amikor hazajött a suliból szombat délután a nő, akkor kocsiba be, és irány a nagybevásárolda.
Réka · http://blog.rekafoto.com/ 2010.02.26. 13:11:35
@Sün! balázs: téged három évig sehova nem vittek ki?
...vagy csak a játszótérig és vissza?
Közértbe tilos volt bemennie veled az anyukádnak, mert rászóltál, hogy a gyereket tessék otthon hagyni? :)
...vagy csak a játszótérig és vissza?
Közértbe tilos volt bemennie veled az anyukádnak, mert rászóltál, hogy a gyereket tessék otthon hagyni? :)
cso zsi 2010.02.26. 13:20:37
@Rékuc: A rácsos ágya valószínűleg felül is be volt rácsozva, mint pár egészségügyi intézményben.
Egy ilyen nálunk is elkélt volna, mert a gyermek akkor aludt utoljára benne, amikor rájött, hogy tud kimászni belőle.
Még nem töltötte be az 1-et akkoriban.
Egy ilyen nálunk is elkélt volna, mert a gyermek akkor aludt utoljára benne, amikor rájött, hogy tud kimászni belőle.
Még nem töltötte be az 1-et akkoriban.
rath.dinen 2010.02.26. 13:25:09
King Size Lobster: ebben van igazság, de ilyen diagnózist csak olyan gyerekről-családról érdemes felállítani, akiket már ismersz egy ideje.
Minden gyereknek van rossz napja, mindegyik átesik egy-két hisztin stb, és a szülőnek is kell egy kis idő, amíg rájön, hogy mivel tudja megelőzni a kitörést, illetve mivel tudja csillapítani a rohamot :-)
A felnőttekkel is előfordul, hogy a legkisebb ingerre robbannak, hisztiznek, egy gyerek még nehezebben tudja ilyenkor magát ráncba szedni.
De abban egyetértek, hogy a legtöbb kicsi gyerek nem gonoszságból hisztizik, és sokszor nem is azért, hogy manipuláljon vagy kellemetlen helyzetbe hozzon mások előtt (az később jön). Lehet, hogy éhes, szomjas, fáradt, vagy egyszerűen frusztrálja, hogy a maga eszközeivel valamit nem tud megoldani: nem tudja elmagyarázni, mert hiába cserfes, bonyolult gondolatokat nehezen fejez még ki, nincs hozzá meg a fizikai ereje, nem elég magas, és te sokkal erősebb vagy nála. A legtöbb dolgot csak rajtad keresztül éri el, tőled kapja meg.
Én legalábbis olyan ember vagyok, aki utál függeni másoktól, harminc elmúltam, de a mai napig élvezem, hogy ha megkívánok egy szelet csokit a közértben, nem kell senkivel alkudoznom, hogy megkaphatom-e, elég jó voltam-e stb. A gyerekek mindenben tőlünk függenek és mi sokszor ügyesebben vagy nagyobb hatalommal manipuláljuk őket. Nem csoda, ha sokszor frusztráltak. És ráadásul ezt a frusztrációt sokkal nehezebben tudják kezelni, kifejezni vagy megoldásokat keresni.
Később jön a ravaszkodós-alkudozós korszak, mondjuk az is éppen elég idegesítő :-)))
Minden gyereknek van rossz napja, mindegyik átesik egy-két hisztin stb, és a szülőnek is kell egy kis idő, amíg rájön, hogy mivel tudja megelőzni a kitörést, illetve mivel tudja csillapítani a rohamot :-)
A felnőttekkel is előfordul, hogy a legkisebb ingerre robbannak, hisztiznek, egy gyerek még nehezebben tudja ilyenkor magát ráncba szedni.
De abban egyetértek, hogy a legtöbb kicsi gyerek nem gonoszságból hisztizik, és sokszor nem is azért, hogy manipuláljon vagy kellemetlen helyzetbe hozzon mások előtt (az később jön). Lehet, hogy éhes, szomjas, fáradt, vagy egyszerűen frusztrálja, hogy a maga eszközeivel valamit nem tud megoldani: nem tudja elmagyarázni, mert hiába cserfes, bonyolult gondolatokat nehezen fejez még ki, nincs hozzá meg a fizikai ereje, nem elég magas, és te sokkal erősebb vagy nála. A legtöbb dolgot csak rajtad keresztül éri el, tőled kapja meg.
Én legalábbis olyan ember vagyok, aki utál függeni másoktól, harminc elmúltam, de a mai napig élvezem, hogy ha megkívánok egy szelet csokit a közértben, nem kell senkivel alkudoznom, hogy megkaphatom-e, elég jó voltam-e stb. A gyerekek mindenben tőlünk függenek és mi sokszor ügyesebben vagy nagyobb hatalommal manipuláljuk őket. Nem csoda, ha sokszor frusztráltak. És ráadásul ezt a frusztrációt sokkal nehezebben tudják kezelni, kifejezni vagy megoldásokat keresni.
Később jön a ravaszkodós-alkudozós korszak, mondjuk az is éppen elég idegesítő :-)))
Bogi24 · http://fridabogi.blog.hu/ 2010.02.26. 13:27:06
Én csak a felét olvastam el a kommenteknek, de látom már hogy ezen a vásárlás témán nagyon leragadtatok. Nekem nincs gyerekem, de próbálok tökre megértő lenni a kisgyerekes anyukákkal, pedig nekem is üvöltött már bele kiskrapek a fülembe, úgy kb 10 centiről, az agyamig hatolt, de ettől nem utálom őket. Azt meg nem is értem, hogy vadidegen emberek, hogy jönnek ahhoz, hogy eldöntsék másik helyett a vásárlási szokásaikat!? Mindenki úgy oldja meg ahogy tudja, vagy talán majd kell nyitni egy olyan bevásárlóközpontot, ahova csak kisgyerekesek mehetnek, étteremmel, múzeummal stb.hogy mindenki jól érezze magát. A másik a nagymama kérdés. Én amíg csak vissza bírok emlékezni a nagyszüleim mindig nyugdíjasok voltak, és a szüleim bármikor rájuk tudtak bízni. Ehhez képest most az én szüleim még aktívan dolgoznak, és ez még így lesz kb 15 évig, de kitudja, hogy nem e tolódik még a nyugdíjkorhatár. Én előre rettegek, és meg is értem azt aki cuccolja a gyerekét....
Réka · http://blog.rekafoto.com/ 2010.02.26. 13:33:37
@Bogi24: szerintem kifejezetten hasznos a boltban a gyerek, pl. nővéremet a 3.5 és az 1.5 lányaival még soha nem vesztettem el a hatalmas hiperben: ahol a leghangosabb a bömbölés, ott lesznek :) tutibiztos módszer, ha tudsz hang alapján tájékozódni.
mongúz 2010.02.26. 13:42:30
Felmentés a gyakorló szülőknek és büntessük a téma kitalálóját egy igazi bőgőmasinával.
Bogi24 · http://fridabogi.blog.hu/ 2010.02.26. 13:48:35
@mongúz: király:D És utána kérjuk a posztot, hogy bünteti a síró gyereket...
theveryguest 2010.02.26. 13:50:05
@rath.dinen: Én személy szerint inkább bevásárolok egyedül egy fél óra alatt, és utána irány a Pilis vagy a Börzsöny a gyerekkel/egyedül, mint hogy ott rohadjunk meg mind valamelyik áruházban.
Egyébként meg nálunk minden kolléga azt játszotta, hogy mielőtt hazament felhivta az asszonyt, aki lediktálta mit vegyen hazafelé menet. Ezzel mi a baj?
Egyébként meg nálunk minden kolléga azt játszotta, hogy mielőtt hazament felhivta az asszonyt, aki lediktálta mit vegyen hazafelé menet. Ezzel mi a baj?
gorillka 2010.02.26. 14:03:46
@theveryguest: Az én férjem viszonylag sokáig dolgozott/dolgozik. Miért ő vásároljon be egy fárasztó nap után?
Ráadásul viszonylag kevés üzlet van nyitva 8 után...
Ráadásul viszonylag kevés üzlet van nyitva 8 után...
rath.dinen 2010.02.26. 14:22:27
Én is írtam már, hogy a férjem 8-9 körül jön haza. Ha ebből 10 lenne, mert még beugrott az éjjelnapaliba, nem javulna számottevően az életminőségem :-))
Persze ha megoldható, az szuper, de mindig, minden alkalommal...
Meg aztán ha már egész nap otthon vagy a gyerekkel, és úgyis ki kell menni vele sétálni minden nap, csak útba esik egy bolt vagy pék. Mivel te főzöl, te vagy képben, hogy mekkora zeller kell stb.
Azt meg fenntartom, hogy saját magával és a gyerekével szúr ki hosszú távon, aki az élet munkarészéből mindig kihagyja a gyereket, és a közös program csak a kirándulás meg az állatkert. Nagyon fomtos, hogy a gyerek lássa a szülőt dolgozni, és mivel ez a munkahelyen nagyon ritkán megvalósítható, ezért a házimunka világát is ki kell használni.
Lássa, hogy erőfeszítést teszünk a családért, és ebbe ő is segítet (ő pakol ki a futószalagra, ő fizet, ő keresi meg a tejfölt stb).
Valahol beteg dolog, hogy a legtöbb gyerek nem látja az apját dolgozni. Fáradtan ülni a tv előtt, úgy igen. Anyját még esetleg mosogatni :-)
Nem mondom, hogy életem fénypontja, ha élelmiszerboltba megyünk, de az is tény, hogy szeretem én kiválogatni a cuccokat, amikből főzök, a kartonos innivalók, konzervek, liszt stb mozgatásában viszont nem vagyok annyira jó, így jó, ha a férjem is jön velem. Közben beszélgetünk, hülyülünk. Álatlában ennek nem reális alternatívája a börzsönyi kirándulás valahogy :-) Ha reálisan felmerül a lehetőség, hogy megpattanjunk a természet lágy ölibe, akkor nem vásárolgatunk, nem főzünk, hanem irány kifele, viszünk szendvicset majd a program végén valami vendéglőféleségben haragítjuk magunkra a közönséget :-)
De nem is értem, mi a baj azzal, ha egy család együtt végez el valami házimunkát? Ez is az élet része, nem? A kirándulás stb inkább pihenés, extra szórakozás. Az a család működik jól, amelyik tud együtt dolgozni, munka közben is családként viselkedik. Nem az a lényeg, hogy mindig izgi programokat szervezzen az ember (bár az is kell, nem is kevés), hanem hogy együtt legyen a gyerekével, és közben közvetítsen neki hasznos viselkedésmintákat stb.
Persze ha megoldható, az szuper, de mindig, minden alkalommal...
Meg aztán ha már egész nap otthon vagy a gyerekkel, és úgyis ki kell menni vele sétálni minden nap, csak útba esik egy bolt vagy pék. Mivel te főzöl, te vagy képben, hogy mekkora zeller kell stb.
Azt meg fenntartom, hogy saját magával és a gyerekével szúr ki hosszú távon, aki az élet munkarészéből mindig kihagyja a gyereket, és a közös program csak a kirándulás meg az állatkert. Nagyon fomtos, hogy a gyerek lássa a szülőt dolgozni, és mivel ez a munkahelyen nagyon ritkán megvalósítható, ezért a házimunka világát is ki kell használni.
Lássa, hogy erőfeszítést teszünk a családért, és ebbe ő is segítet (ő pakol ki a futószalagra, ő fizet, ő keresi meg a tejfölt stb).
Valahol beteg dolog, hogy a legtöbb gyerek nem látja az apját dolgozni. Fáradtan ülni a tv előtt, úgy igen. Anyját még esetleg mosogatni :-)
Nem mondom, hogy életem fénypontja, ha élelmiszerboltba megyünk, de az is tény, hogy szeretem én kiválogatni a cuccokat, amikből főzök, a kartonos innivalók, konzervek, liszt stb mozgatásában viszont nem vagyok annyira jó, így jó, ha a férjem is jön velem. Közben beszélgetünk, hülyülünk. Álatlában ennek nem reális alternatívája a börzsönyi kirándulás valahogy :-) Ha reálisan felmerül a lehetőség, hogy megpattanjunk a természet lágy ölibe, akkor nem vásárolgatunk, nem főzünk, hanem irány kifele, viszünk szendvicset majd a program végén valami vendéglőféleségben haragítjuk magunkra a közönséget :-)
De nem is értem, mi a baj azzal, ha egy család együtt végez el valami házimunkát? Ez is az élet része, nem? A kirándulás stb inkább pihenés, extra szórakozás. Az a család működik jól, amelyik tud együtt dolgozni, munka közben is családként viselkedik. Nem az a lényeg, hogy mindig izgi programokat szervezzen az ember (bár az is kell, nem is kevés), hanem hogy együtt legyen a gyerekével, és közben közvetítsen neki hasznos viselkedésmintákat stb.
rath.dinen 2010.02.26. 14:44:49
Meg aztán legyünk reálisak, egy családi nagybevásárlás egyáltalán nem fél óra. Odamész, mindent megkeresel, sorba állsz, bepakolsz, hazamész, otthon mindent szépen kipakolsz, letörölgetsz, helyreraksz.
Szerintem ezt érdemes összekapcsolni valamivel. Vagy menjünk együtt, és akkor legalább együtt vagyunk (hiszen hétközben alig látjuk egymást), vagy nálunk sokszor a férjem a gyerekkel megy, összekapcsolják egy sétával-játszóterezéssel a vásárlást, én meg közben otthon takarítok, és akkor a gyerek is volt levegőn meg házimunkával is haladtunk.
Nekem ez valahogy reálisabb egy igazi család életéből, mint az, hogy fél óra alatt bevásárolok, aztán irány a Börzsöny. De lehet, hogy csak szervezés kérdése :-)))
Szerintem ezt érdemes összekapcsolni valamivel. Vagy menjünk együtt, és akkor legalább együtt vagyunk (hiszen hétközben alig látjuk egymást), vagy nálunk sokszor a férjem a gyerekkel megy, összekapcsolják egy sétával-játszóterezéssel a vásárlást, én meg közben otthon takarítok, és akkor a gyerek is volt levegőn meg házimunkával is haladtunk.
Nekem ez valahogy reálisabb egy igazi család életéből, mint az, hogy fél óra alatt bevásárolok, aztán irány a Börzsöny. De lehet, hogy csak szervezés kérdése :-)))
gorillka 2010.02.26. 15:08:40
@rath.dinen: az élet elment a "minőségi együtt töltött idő" felé.
Dolgozó anyák nyugtatják magukat, hogy milyen jó, hogy már fél évesen bölcsibe jár Pistike, mert anyuka így nem frusztrált, és az együtt töltött idő pedig minőségi. Mesélés, kirándulás, bábszínház stb.
Azt nem tudom mit esznek, miben alszanak, mit hordanak, de sosem hallok ilyen programot, hogy a gyerekkel közösen szétválogatjuk a szennyest, vagy bevásárolunk a gyerekkel.
Pedig a gyerekek szeretik a felnőtt tevékenységét leutánozni.
Dolgozó anyák nyugtatják magukat, hogy milyen jó, hogy már fél évesen bölcsibe jár Pistike, mert anyuka így nem frusztrált, és az együtt töltött idő pedig minőségi. Mesélés, kirándulás, bábszínház stb.
Azt nem tudom mit esznek, miben alszanak, mit hordanak, de sosem hallok ilyen programot, hogy a gyerekkel közösen szétválogatjuk a szennyest, vagy bevásárolunk a gyerekkel.
Pedig a gyerekek szeretik a felnőtt tevékenységét leutánozni.
rath.dinen 2010.02.26. 15:28:41
gorilka: ha tényleg kell a pénz vagy anyuka tényleg az idegösszeropi szélén van otthon, akkor menjen csak dolgozni, szerintem is jobb így (mellesleg ha a világ nem azt gondolná, hogy a gyereknek otthon a helye és 3 évig max a játszótérre mehetsz ki, kevesebb nő kattanna meg a gyestől).
Ettől függetlenül nagyon kell a gyereknek, hogy a mindennapi életet élje a szüleivel, családjával. Nem lehet mindig bezárni egy gyerekvilágba (bölcsi, óvoda; nyilvános helyek helyett valaki vigyázzon rá, ne segítsen otthon, csak tanuljon stb), csak hogy ne legyen útban. Aztán meg csodálkozunk, hogy olyan generációs szakadék van köztünk, hogy ihaj, meg a gyerekek "nem tisztelik" a szüleiket stb.
Ettől függetlenül nagyon kell a gyereknek, hogy a mindennapi életet élje a szüleivel, családjával. Nem lehet mindig bezárni egy gyerekvilágba (bölcsi, óvoda; nyilvános helyek helyett valaki vigyázzon rá, ne segítsen otthon, csak tanuljon stb), csak hogy ne legyen útban. Aztán meg csodálkozunk, hogy olyan generációs szakadék van köztünk, hogy ihaj, meg a gyerekek "nem tisztelik" a szüleiket stb.
gorillka 2010.02.26. 15:39:01
@rath.dinen: igazad van, de én eddig ezt a minőségi együtt töltött időt, csak tőlük hallottam.
Nem írom le hány évig voltam otthon a gyerekekkel, mert kitiltanak innen, de nem kaptam idegösszeroppanást, más témához is hozzá tudok szólni, feleség is vagyok nem csak anya stb.
Nem írom le hány évig voltam otthon a gyerekekkel, mert kitiltanak innen, de nem kaptam idegösszeroppanást, más témához is hozzá tudok szólni, feleség is vagyok nem csak anya stb.
mancaa 2010.02.26. 21:28:16
Úgy látom a kérdés lassan eldöntetett, ha gyereket szültél, vonulj el vele egy sziklabarlangba és cirka 15-16 éven belül ne is gyere vissza. Esetleg gyerek nélkül, ha a szomszéd barlangban az a pancser, amelyik kettőt(!) is mert szülni azt mondja, menj csak drágám, itt eljátszik az enyéimmel egy-két órácskát. Elvégre ő fog eltartani minket nyugdíjaskorunkban, még azokat a nagypofájúakat is, akiket elönt önnön fontosságuk tudata, és mindenkit elküldenek a piccsbe, akik egy picit is zavarják a szépérzéküket.
vivace 2010.03.06. 17:32:06
Addig nem mentünk semmilyen zárt, csendet igénylő helyre, amíg nem érte el azt az érettséget, hogy kb. 20 percet kibírjon nyígás nélkül egyvalamire koncentrálva. Szépen fokozatosan lehet szoktatni, és feltétlenül kivárni a kort, amikor már nem kell számítani nagy sírásra, maximum egy kis nyafira. 3 éves volt, amikor először elvittem Csontváry képeit megnézni (vagyis én akartam újraélni az élményt, de ő is élvezte.) Kb. akkoriban egy Kaláka-koncertre is elmentünk. Ismerte, szerette a zenéjüket, de így is elég volt a 20 perc. Nem sírt, csak jelzett, hogy elég. Mivel direkt a szélére ültünk, szép csendben le tudtunk lépni.
A luxusbőgetőket én sem bírom. A nagyon pici gyereknek sem jó, kényszernek éli meg, hogy egy helyen kell tartózkodnia. Vagy óriásinak éli meg a teret, a tárgyakat, idegennek a helyet stb.
A luxusbőgetőket én sem bírom. A nagyon pici gyereknek sem jó, kényszernek éli meg, hogy egy helyen kell tartózkodnia. Vagy óriásinak éli meg a teret, a tárgyakat, idegennek a helyet stb.
Az utolsó 100 komment: